Rókát (is) simogattunk

A kerti banya után azért mutatok másikfajta szépséget is. Kitelepült a 3 napos rendezvény helyszínére a Noé Állatmenhely egy szeglete is, és mindjárt lett látogatottsága az amúgy is szeretett és várt rendezvénynek :))
Tavaly kutyasétáltatást lehetett mívelni egy másik menhely jóvoltából -első délutánra elegük lett a kutyáknak a folytonos összevissza-rángatástól, de a potya-jófalatoknak végig örültek.. Idén ennél merészebb ötlettel találtam szemben magunkat.

Hoztak egy méretes ketrecet, és benne két kisrókát. Hogy minden gyerek tudja meg végre, mekkora is az 5 hetes VUK élőben. Hogy nem nagyobb egy tacskókölyöknél. És hogy igen eleven. És hogy legalább annyira kezes is, mint egy kutya. Meg, hogy ugyanúgy elfáradnak, mint a kisbabák. És amikor ez bekövetkezik, hirtelen és a saját számukra is váratlanul, akkor ők is egyszerűen menet közben eldőlnek, és már hortyognak is. Ilyenkor a nevelőszülőjük vékony, fehér lepedővel takarta be őket, hogy úgy érezzék magukat, mint ahogy egy valódi rókalyukban lennének...
(Az 5 hetes kisrókák árván maradtak. Egy autó elütötte az anyjukat 2 hetes korukban, ezért kerültek a menhelyre. Pár nap alatt megszokták és megszerették a körülöttük lévő embereket, így nem fogják tudni visszavadítani őket. Ezért rezervátumba -vadasparkba- szeretnék áttelepíteni ezt a két kis vadócot, ha nagyobbak lesznek.)

Barnabás

Boldizsár

Együtt. Felénk Boldizsár, az élénkebb rókagyerek  figyel feszülten. 

Hoztak aztán egy szintén méretes és igen békés bárányt birkát, frissen nyírva. Szórtak köré szénát, ami azért tetszett, mert lassan mindenki rájött, hogy nem pereccel, csokis mignonnal táplálkozik eme állat. Én meg felfedeztem, hogy nyírás után -bár elég kopasznak néz ki- mégsem csupasz a birka. Nagyon nem. Mégis bunda a bunda.

S hogy mindenkinek kedvére tegyenek, hoztak "hagyományosabb", otthon is jól tartható állatokat. Nyuszikat például:

Szerettem, hogy a lányaim azonnal simogatni és etetni akarták mindet. Ők meg azt szerették, hogy én is folyton visszakanyarodtam az állatokhoz...