Rizses-tökös-birsalmás quiche

Na ilyet ömlesztést is ritkán csinálok. Pedig lehetne. Maradék mindig van.

Egy régi kolléganőmtől tanultam quiche-t csinálni. Mert az úgy volt, hogy a munkahelyünkön volt konyha, és szabad volt bárkinek főznie a 4-5 fős gárdára. Sőt, javallott volt. Arra most nem emlékszem, hogy heti vagy havi váltásban míveltük-e ezt. Tán inkább havi... Szóval egy reggel megjelent a kolléganőm egy csomag liszttel, 2 kockamargarinnal, egy kilós mexikói salátaalappal, meg egy doboz főzőtejszínnel, és közölte, ma "Kis"-t fog készíteni. Mi csak pillogtunk, és vihogtunk, hogy az a "kis" elég kis lesz-e vagy elég "nagy" nekünk, majd gondolatban készülni kezdtünk egy külsős ebédidőre. Aztán amikor nekiállt tésztát gyúrni, és közben elmesélni, hogy szállodás múltjából jön ez a francia étel, az ottani séf tarsolyából, na, akkor nagyon figyeltünk. Amikor a nagy tepsit kitöltötte szépen a tésztával, akkor már megnyugodtunk. Végül befaltuk a csodát, és azóta repertoárom része. Némileg hagyományosabb töltelékkel (cukkinis-tökös pl.) készítem, mint ez a mostani..

Most úgy álltak a csillagok, hogy kissé túlméretezett adagom lett tejberizsből.

 
Valamint kaptam birsalmát. Volt sütőtököm is. Megsütve és el nem fogyasztva persze. A birsalmát megfőztem kuktában, hogy puhuljon. Utána pucoltam, aprítottam - bele a turmixgépbe. Mellédobtam a héjától mentesített tököt is, majd némi cukrot, egy löttyintésnyi citromlevet és egy nyelet főzőrumot. (Ezek a tuti mértékegységek, hm??)

Aztán összegyúrtam a tésztát. Egy rész liszt (pl. 20 dkg), 0,5 rész margarin (pl. 10 dkg), kis langyos víz, só. Kellemesen gyúrható állagú tésztát kell kapnunk. Ilyet:

Kinyújtom, és egy kivajazott tepsit kibélelek vele úgy, hogy a tepsi oldalán is bőven legyen belőle. Nem kell visszahajtani rá, de legyen belőle oldala a quiche-nek.

Nu, eztán jön bele a töltelék. (Zöldséges változatnál úgy szoktam, hogy előbb hagymán-fokhagymán összerottyantom a zöldséget, megfűszerezem, majd főzőtejszínnel elkeverem. Ezt a kulimászt öntöm bele a tésztába.) Most azonban először a tejberizs érkezett, tetejére pedig a birsalmás-tökös massza. Előmelegített sütőben szerintem 30-40 perc alatt készresül. Nem meglepő, hogy már a tepsiből megindul a kóstolgatás:

A quiche tésztája tehát pofonegyszerű és gyors; és nem mellesleg tölthető mindennel ami eszünkbe jut: sósan és édesen is zseniális.
Itt rengeteg változatot találhattok belőle.

Almás-morzsás sütemény

Egyik leggyorsabb és legfrappánsabb vendégváró süteményem. Nyári tapasztalataim alapján mások alig egy éves csemetéje is szívesen fogyasztja - ha mást nem, hát csak az almás részét ;) Egyébként azóta a júliusi látogatás óta ígérem egy ismerősünknek, hogy fent lesz a recept itt, a blogon is. Na, most talán végre igen.
A recept egyébként Stahl Judittól jön, sok éve már, hogy tévés főzős műsorában szembejött velem, és gyorsan felírtam. Aztán kipróbáltam. Azóta csinálom. Ha eszembe jut. Nála most így van fenn az oldalon (így biztos).

Nu, akkor íme a recept:

1. lépés
Almakészlet megmosása, hámozása, kimagozása, szeletelése.

2. lépés
Almaszeletek rottyantása méretes serpenyőben, margarinon / vajon, vaníliás cukorral. EXTRÁZÁS esetén javaslataim: mazsola, dió, rum vagy bor.
Ezen művelet alatt simán el lehet rágcsálni az előbb lehántott almahéjakat egyébként. Vitamin.

3. lépés
Rottyantott alma tepsibe helyezése. Tepsi kivajazása nem szükséges, hiszen azon előkezeltük a gyümölcsöt az imént.

4. lépés
Külön keverőtálban 20 dkg liszt, 10 dkg vaj/margarin (tehát arányokat tekintve 2 adag liszthez 1 adag zsiradék) kézzel történő összedolgozása oly módon, hogy még véletlenül se legyen egynemű az állaga. Minél morzsásabb, törmelékesebb, azaz pl. smarnihoz hasonló a dolog, annál jobb. Ha valaki igényli, cukrot (~12 dkg) vagy csipet sót (is) tehet hozzá.

5. lépés
Tepsibe, a rottyantott alma tetejére oszlatni a morzsás cuccot.

6. lépés
Ezután a tepsit sütőbe toljuk, és cca. 35-45 percig sütjük a bennelevő finomságot. Akkor jó, ha sötétsárgás színű lesz a teteje. Az almának nem kell átsülnie, a tetőnek igen, de az is hamar megy.


Attól izgalmas az egész, hogy a teteje ropogós lesz, a belseje meg meleg és krémes és csupa ízes. Jó étvágyat! És köszönöm a türelmet, Judit & Julcsi! ;)

Jönnek az aludttejes dolgaim 4.

Amiről nem készült fotó:

4. Aludttejes-majonézes káposztasaláta.
Ötlet innen. Aludttejes öntet = zseniális dolog. Olyan, pont, mint a tejfölös-majonézes alapú saláta. Aztán azzal vegyíted, ami szembejön. Vékony  csíkokra szelt, nyers káposzta, paprika, hagyma, alma, sajt, paradicsom, ha húsra is vágyol, akkor párizsi, hideg sült csirke, hal, bármi. Fecsegő még szilvát is tervezett bele, saját belső békém végett lemondtattam eme tervéről...

5. Spenót aludttejjel higítva
Nem éri meg. Egy zöld körözött volt előttünk, nem spenót. Ráadásul elég sok levet eresztett a cucc, így inkább leves-szerű lett.

6. Natúr aludttej szépséges kerámiatálkákban szervírozva
Reggeli friss kenyér mellé a legjobb. Verhetetlen. Nem is értem, miért kellett ennyi mindenbe elkótyavetyélnem a finom aludttejemet!?!


Ami meg most nem készült, pedig nagy kedvencem:
-1. Hamis túrógombóc. Erről fenomenális képek és recept Maimoninál, természetesen :)


Egyébként lelkes bloggerek és az egyik szaksajtó összegyűjtött pár(száz) aludttejes ötletet.

Jönnek az aludttejes dolgaim 3.

3. Aludttejes pogácsa krumpli nélkül. Gondoltam, egy sós variációnak ideális lesz, lányok rajonganak a pogácsákért. A szokásos pogácsatésztát gyúrattam be a kenyérsütő robottal, csak tuningoltam rajta egy jó adag aludttejjel -folyadék és zsiradék gyanánt-, valamint egy darab eidami sajttal.
Eredmény: párom szerint az eddigi legjobb pogácsám. Szerintem és a lányok szerint viszont felejthető élmény volt. Eléggé meglepett jellegtelensége, a sajt ízét nem is éreztem, ráadásul kevés só került bele. (Ez utóbbitól mindig félek, sose mérem ki pontosan, és vagy sok lesz, vagy iszonykevés... Mea culpa.) A tészta viszont remek jó lett, valóban - de nem tudott igazán kárpótolni.. Nem baj. Majd legközelebb oreganot teszek bele. Vagy krémsajtot.

Összességében: ha az ízesítést túl nem cifrázom, jó lett volna.

• Előnye: egyrészt a kenyérsütő ügyessége, ami nekem "szabadidő" , máshol tehetem magam hasznossá addig; másrészt a tészta álomszerű állaga: élmény volt vele dolgozni, úgy szaggatódott, mintha ott se lettem volna
• Hátránya: csak az aludttejtől nem lesz más, mint egy pogácsa.

Jönnek az aludttejes dolgaim 2.

2. 10 perces fánk
Recept innen. Köszönet érte. Nagy.
Ötlet jó, összességében azt mondthatnám, ez jött be legjobban.
Előnye: remek íz, remek állag; mindennel variálható; gyorsan összeállítható, egyszerű recept; szerintem olcsó is
Hátránya: nem vettem észre
Fontos megjegyzendője: csak akkor puffosodik fánkossá, ha igazán forró olajba érkezik
Gyakorlatilag azt kell írjam, akármennyi is elfogyott volna belőle. Aznap -tehát frissiben- is, és másnap is ugyanolyan zseniális volt. Állag- és ízváltozást másnap sem vettem észre rajta.

a bekevert tészta maradéka

sülő fánkok

gyerekeknek tálalva, porcukorral hintetten

Jönnek az aludttejes dolgaim 1.

Hátulról előre sorrendben, már ami az időrendiségét illeti.

1. Prósza. Ahogy Móninál láttam/olvastam. Legalábbis az alapdolgok tekintetében. A tetején már mindhárom lehetséges verzió egyszerre látható. Van szilvalekváros-tejfölös, van mazsolás, van daráltdiós. És van egy rész, ahova semmi nem került, kíváncsiságból. Na, nekem ez ízlett a legjobban. A lányoknak csak és kizárólag a széle, ami szerintük "olyan finom piskótás lett". Apjuknak asszem, az egész ellen nem volt ellenvetése.

Összességében nézve:

• előnye, hogy sok aludttejet felvesz, gyorsan elkészíthető, egyszerű
• hátránya: kicsit jellegtelen még így is.

Nem volt rossz, de ha nem lett volna 4 liternyi aludttejem a rekkenő hőségben, maradok a klasszikus palacsintánál.

Bemutatom a folttisztítóm

A folttisztítóm olcsó, egyszerű, praktikus és bevált.

Olcsó, mert egy szappanról van szó, egy sima szappanról. Nincs benne színezőanyag, krém meg illóolaj sem.

Praktikus, mert ha elmegy otthonról az ember pár napra, úgyis visz magával szappant, uti mosószert, folttisztítót és minden apró trükköt oda, ahol mosógép ugyebár nem várja (főleg akkor, ha két kisgyerek is megy vele, férjúrról nem is szólva). Na, ez esetben ez az egy szappan mindezt tudja (tudjátok: 3 in1, hm?)

Bevált, mert azóta, hogy tavasszal ismét rájöttem, hogy egyszer már tudtam a lányoknak tiszta és üde színű zoknit vaárzsolni kézzel is -szebbet, mint a mosógéppel otthon- azóta céltudatosan csak ezt "cipeli" a hátizsákom.

S hogy melyik ez a csodaszappan? Vihogni fogtok. A majdnem-Baba-szappan, azaz a szintén kék-fehér dobozú, de előbbinél olcsóbb és nagyobb kiszerelésű, Balea Creme Seife, ezen belül a "Sensitive", tehát a legolcsóbb, legegyszerűbb szappan a DM kínálatában :))

a foltisztítóm

a mosdókagylóra terítve a "rettentőkoszos" és a "suvickolt" zokni látható

közelebbről is megmutatom. azért nem rossz egy szapantól, igaz?

LAPZÁRTA UTÁNI 5LET:
Mutatok vele gyorsan egy tegnapi trükköt is, jó?

zoknik előtte (csak átszaladtak a homokozón)

zoknik utána. Szépek, nem?

Egyébként ezt találtam még róla most hirtelen:
http://kremmania.hu/kremek/balea-creme-tej-es-mez-szappan
http://kremmania.hu/kremek/balea-creme-seife-mango-papaya

Nyaraltunk

a kedvenc tavunk és a kedvenc hattyúink

Igen, nyaraltunk. Még régebben. Augusztus közepén. Nem mentünk messzire, inkább közelre. Jó volt. Semmi extra nem történt, a lányok délelőtt és délután is játszhattak a velük -majdnem- egykorúakkal. Amitől ez különleges volt, az az volt, hogy

• a többi szülő sem akart folyton extra programokat a gyerekeiknek, hagyták, hadd élvezzék a helyi galeri-létet ők is;
• a helyi gyerekek -pár 2-3 éves, egy 6 éves, négy 9 éves és három 13éves- időről időre önszántukból és örömmel jöttek a nyaralók közé, és boldogan "infantilizálódtak vissza" pár évet magukhoz képest, azaz boldogan és önfeledten tudtak homokvárat építeni és homokszakácskodni és hintán csücsülni, ha úgy esett (nem beszélve arról, hogy közben velünk, szülőkkel is szívesen beszélgettek az őket érdeklő komolyabb, néha egészen felnőttes dolgokról is);
• és ugyanezen idősebbek szívesen és nagy türelemmel fociztak vagy pingpongoztak vagy frizbiztek együtt ugyanezen kicsikkel is, bármikor. Példamutató, meglepő és nagyon klassz dolog volt.

Szerencsére nagyobb ...

... és kisebb macskák is szép számmal akadtak

Ami extra program volt, az az első közös családi biciklizés volt. S bár még nem jutottunk messzire vele, még nem hódítottuk meg a Velencei hegység semelyik csúcsát, de egészen rendkívüli élményt adott a közös tekerés közös érzete.

(Nota bene: Tipegő még csak ült, nem tekert.)

A másik extra az volt, hogy Fecsegő elkezdett segéd-dolgok nélkül, egyedül úszni a mélyvízben. Egészen pontosan mondhatni, hogy siklásból indult a dolog, mert Apjával éppen pont látták ezt egy másik Anyuka-gyerek párostól, és Apja kapva kapott az alkalmon, és rávette Fecsegőt, hogy próbálják ki. Akkora sikerélménye volt benne Fecsegőnek - abba sem akarta hagyni.
Apja elsétált a medence falától 3 tempónyira, megfordult és kinyújtotta Fecsegő felé a kezét. Fecsegő vett egy nagy levegőt, betette a fejét a vízbe, és elrugaszkodott. Odaért. Aztán vissza, a medence falához. Aztán újra, újra és újra, oda és vissza. És csak küldte egyre távolabb az Apját, és úszott, úszott. Most a 6-7 tempónál tartunk. Az vet gátat a produkciónak, hogy fel kell jönni levegőt venni, és utána még nem sikerül visszatérni a ritmusba. Kutyaúszik még, de már próbálgatja használni a mellúszás kéztempóját, azaz "szívecskézik" -babaúszási szaktudományunk egyik szavával élve. Nagy kaland. Vajon lesz folytatása év közben is?
(Azért medencei körülmények voltak, mert a tó még hideg volt, a gyerekmedence pedig egy vízfrissítést követően még a tónál is fagyosabb állapotban leledzett, így egyedül a nagymedence enyhébb vize maradt félórás tobzódásaink színhelye... Szerencsére.)

Tipegő úszóleckéje

 

Barbi -egy hozzánk hasonlóan vendégkislány- és Fecsegő lábmunkája

Tipegő végre belenőtt a fa futóbiciklijébe, leér a lába, és olyan légies repüléssel száguldozik, hogy komoly légzési nehézségeim támadnak, ha látom.

Fecsegővel elkezdtem pingpongozni is. Jobb egy kisebb betonasztalnál kezdeni, a hagyományos pingpongasztal ugyanis még zavaróan nagy. Viszont ott jobban tudom kezelni, ha visszaüti a labdát - profikat megszégyenítő csavartat és ászt üt már most a nagylányom. A fal adta ilyenkor a másodikat ;)

Hát ennyi. Azt hiszem. Meglátogattuk még a Gárdonyi Rönkvárat, és megtaláltuk a hazai fagyizók -szerintem- legjobbikát is, Agárdon. Ezekről írnék külön is. Remélem, fogok is.

Gárdonyi Rönkvár - kívülről semmi extra ...

... na de alulról ?!?

Egyébként meg innen kell a dolgok  a Rönkvár mélyére nézni, tudtátok?

Jó napod van ma?

És most??

Déjà vu - avagy hiba a mátrixban

Ha Ti is ismeritek a Mátrix-trilógiát, nem ismeretlen Nektek a cím-beli mondat. S hogy miért erre esett a választásom? Hát azért, mert én is ismétlek. Januárban már történt velem ilyen, és most megint. Csak nem tökkel, hanem tejjel...
Történt ugyanis hogy párom elment nagybevásárolni, és boldogan hozott sok liter "FittTej"-et az egyik nagyboltból, hogy legyen. Mert a lányoknál nincs reggel tej nélkül.  Ez a tej nagyon finom. Tényleg. Megértem, hogy díjazott. Mindazonáltal meglepett, amikor a lejárati határidő előtt 15 nappal 4 liternyi "aludt meg" dobozában, nagy magányában, a fridzsiderben.
Nem hinném, hogy túl meleg van a fridzsideremben. Nem hinném, hogy rosszul tárolták, amíg a nagyboltba ért, sőt, azt sem hinném, hogy ott kapott hőgutát. Sokkal inkább arra tippelünk, hogy a nagyboltból hazáig, a kocsiban kapott melegrohamot.
Nincs vele bajom. Egész meglepő módon nagyon-nagyon finom aludttej lett belőle. Ezért is merek idetenni belőle képet, mert a többi nem-házi tejből -az új tartósítási eljárásnak köszönhetően- keserű utóízű lesz az aludttej, ha úgy sikerül. Nos, ez igazán remek volt, csak hát nem bír az ember egyszuszra 4 liternyit magába gyömöszölni. Én nem. Így hát most bedolgozok, feldolgozok, mint januárban a tök-korszakban. Bújom a netet, interjuvolom a rokonokat, és minden szabad percem a konyhában töltöm. Fotózok is, de ide feltenni még nem futja. Hamarost jövök velük, hátha valaki még nem ismeri mindet ;)

kép innen.

Az elmaradt Este

Megyek be tegnap reggel a lányok szobájába, "SzépJóReggeltKívánni", és rögvest nagyon szembetűnik a fényesség. Hunyorogva próbálok rájönni, miért van náluk hajnali 8 órakor ennyire világos. Megvan! Elfelejtettem este lehúzni a redőnyt! Mikor eme észrevételemnek hangot adok, Fecsegő melegen, szeretettel teli rámmosolyog az emeletes ágy tetejéről. Tipegő ellenben hirtelen felül, megbillenti fejecskéjét, néz bele a fénybe, majd így szól:
- Anya! Hát ma nem volt Este!-

Apa, építsünk Csodát!

Ezt kérte Tipegő a minap Apjától a homokozóban. "Építsünk!" - felelte Apja.
S hogy hogy kell "csodát építeni"? Megmutatom. Így:

Tipegő nekikezd

ez Tipegő "csodája"

ez pedig Apja "csodája"

A rajzolás nagymestere (?)

Tegnap történt. Apa ült a számítógép előtt, rajzolni tanító oldalt / kisfilmet keresett. Többféle verzió után egy dühös rovarnál kötött ki. Mire nekikezdett volna megrajzolni, a fürdésből érkező Fecsegő landolt a térdén. Jól megnézte, mit csinál Apja, majd -hosszú karja sokáig elér- simán kinyúlt jobbra, előhúzott a dossziéból egy üres lapot magának, vett egy tollat is, és nekilátott ő is megrajzolni a lényt, pont úgy, ahogy azt az imént Felmenőjétől látta.

itt a "dög"

Fecsegő alkot

a végeredmény

Első próbálkozása a látvány utáni rajzzal. Szerintünk zseniális.

Magas szőke férfi felemás cipőben

... helyett:  alacsony szőke kislány felemás papucsban:

"Má-is jövök vacsorázni, Anya!"

Szabad asszociáció

Éppen szokásos bicikli-útvonalunkon haladtunk, mikor az egyik házon irgalmatlan nagy beállványozás állta utunkat. Szigetelni kezdték kívülről, ezért a forgalmi rend borulása. Így néz ki a dolog:

 Tipegő megállt, majd alaposan felmérte, mit is lát. Lentről egészen fel, a magas égig. Majd tömören ennyit mondott:
- Anya! Kilátó!"

Csillámtetoválás

Ezen jár egy pár napja a fejem. Láttam belőle tekeredős-száras rózsaszálat, egzotikus focilabdásat, és tetszik. Úgy értem, van, amikor nagyon is mutatós tud lenni. Óvodai őszi vásáron ezzel előállni pediglen szerintem egész vad és ütős ötlet lenne talán (főleg, miután a lufiformázást -tervem ellenére- nem tanultam meg a nyáron...)
Még azt nem tudom, hogy hol szerezhetnék ilyent olcsón? Sok színt, jó ragasztóval, közepes mennyiségű sablonnal -lehet, hogy a vásárra már menne a dolog sablon nélkül is-, kevés pénzért.

Képek forrása ez.

Jól néznek ki, nem?

Méhcsípés 3. - megtoldás

Három hete -legalább- van, hogy írtam a méhcsípésről. Két hete meg annak van már, hogy a játszótéren egy számomra vadidegen kisfiút csípett meg egy méh hirtelen. Nem láttam, hogy történt, háttal voltam. Csak a fájdalmas feljajdulás késztetett odafigyelésre - gyanúsan ismerős volt a hanglejtés. 4 másik anyukával egyetemben sereglettem oda, és öntöttem nyakon a szúrt belbokát levendulával, mindenki őszinte döbbenetére. Míg a többi anyuka Fenistil-cseppeket emlegetett a riadt gyereknek és nagymamának, addig a dudor szépen lelohadt, a vörösség halvány rózsaszínbe ment át, és az anyukák hirtelen csendben voltak. A nagymama közben elmondta, hogy azon aggódott, hogy a kisfiú asztmás, és vajon okoz-e rohamot nála a csípés, vagy a tömény illóolaj-szag. Hát, egyik sem okozott rohamot. A gyerek 15 perc múlva saját lábán, saját szandáljában ment haza. Megnyugodva, békésen. A nagymama mosolygott. Nem tudom, borogatták-e utána a lábát (mert ezt is kérdezte a nagymama, hogy tegye-e?), de én nem tettem Fecsegőnél. Remélem, azóta is jól vannak mindketten. Mert nem találkoztam velük azóta. Talán meg sem ismerném őket :(.
Annyit tudok viszont -sajnálatos módon egy újabb, ámde apróbb csípést (Normafánál felkapott egy falevelet, majd visított, és eldobta. Azóta sem tudom, mi ült a levél alján...) követően-, hogy kb. 1 hétig volt jól látható a fullánk bemeneti helye, de semmilyen gondot nem okozott. Egy hét után egy erős viszketegségi rohamot követően az is eltűnt.
Fecsegő pedig igen meglepődött, amikor ma valahogy szóba került a hónap eleji csípése, és mondtam neki, hogy nem is egy volt, hanem kettő. Ez is jó hír, nem?

Méhcsípés - Illóolajok

Az előző bejegyzéshez igazodva úgy érzem, nagyon is idekívánkozik egy hasznos kis táblázat a különféle illóolajokról, és arról, hogy melyik milyen nyavalyára alkalmazható meglehetős hatékonysággal.
Nem nagyon találtam még ilyenféle összefoglalót a neten.
Ez, jelen esetben az Aromax nevű cég kiadványa, és véletlenül akadt a kezembe. Illetve, a sarki bioboltban kaptam, amikor rákérdeztem, mire is venne az ember lánya Levendula olajat?
Hát, most már tudom. Akkor és ott kicsit a Bazi nagy görög lagzi-ban éreztem magam, a Vindex-es jelenetben, hogy egész pontos legyek, de azóta nem si tartom olyannyira eltúlzottnak a dolgot. :))
Egyébként legalább ekkora szeretetnek örvendenek nálam a tavaszi nátha-korszak óta a Citrom és a Teafa olajok. Ha kolosszális orrdugulás lép fel, simán 10-10 cseppet mérek belőlük a párologtatónkba, és 5 perc után kapok (kapunk) is levegőt. Állítólag erős baktériumölő hatásúak mindketten.

Na, akkor itt a táblázat:

És a jótanácsok:

Méhcsípés

Fecsegőt szombat délután megcsípte egy méh. A közeli lakópark nyitott, füves parkjában ténfergett Bori barátnőjével, míg Tipegő Bori húgával, Orsival csatangolt egy kicsit másfelé. Mindkét trupp egyidős két lányból áll egyébként. Muris. (Le vagyunk maradva, a másik társaság bővebb egy majdnem 6 hónapos Zsófival :), aki előttünk hevert az utipokrócán és nem érdekelték a füvek...) No de vissza az eredeti történethez :))
Szóval fura egy idő volt, töppedt meleg, néhány felhőkupac a kék égen, ezeket megszégyenítő dörgéshalmok, és hétágra sütő nap. Jobb ötlet híján, észrevéve a frissen kibújt lóhere-virágokat, azt találtam mondani, hogy ha szednek egy-egy nagy kupacot belőle, mind a négy lánynak fonok egy gyűrűt (dörgések zavarkeltése okán csak rövid program...). Ezért kujtorogtak a fűben egyedül párosan. És ezenközben lépett rá egy szegény szárnyas mézgyűjtőre Fecsegő. Mindkét lány felsikított volt, és egyszerre kezdtek rohanni hozzánk vissza, egyformán baljós arccal. Eleinte vihogni volt kedvem, hogy mennyire egyformák. De látva, hogy Fecsegő tényleg nagyon ki van bukva, és már zokog, nem tettem. El nem tudtam képzelni, mi történhetett.
- Anyaaa!! Valami csíp! Megcsípett! Fáájjj! Szorít!! Jahhahajj! -
Akkor már kezdett derengeni nekünk, felnőtteknek a dolog. Fecsegőt azonnal az ölembe vettem, és már emelte is szegény a pórul járt talpat. A lúdtalpából még ott meredezett egy kis, barnás fullánk. (Kristálytiszta ügy - gondoltam- probléma eltalálva, ez darázscsípés. Aznap este óta tudom, hogy ha a fullánk letörik, és benne marad a csípés helyén, akkor az méhcsípés.) Gyorsan kihúztam a fullánkot. Megmutattam a lányoknak. Bori -anyai sugallatra- már nyújtotta is az ivóvizes palackját, hogy legyen mivel hűtenem a szúrást. Közben rettegve nézte, mi történik a barátnőjével. Még egyikőjüket se csípte meg se méh, se darázs. Meghatódtam. Nagyon.
De nekem sokkalta jobb ötletem volt. Lazán kihúztam a hátizsákom zippzárját, és elővettem egy üvegcse Levendula illóolajat. Alaposan megöntöztem vele Fecsegő egész fél lábfejét kétszer is, aztán vártunk. Biztos, ami biztos alapon előkotortam a másik zsebből még egy fiola Apis Mellifica (=Méhpempő) 15 CH nevű csodabogyót, és 5 golyóval megfejeltem a levendulát. Fecsegő szépen elszopogatta a bogyókat, és lassan megnyugodott. A kombó -mindenki csodálatára- remekül bevált. A csípés kipirosodott, a pír szétterült, a közepe halványsárga maradt, de szinte be sem dagadt.
Mire a lányok félig megettek egy kis zacskónyi kölesgolyót, a csípett láb is használhatóvá szelídült. A csípés helye még ma is látszik, de fél órával az esemény után elmúlt a fájdalom, a feszítés, minden-de-minden nyűg, és azóta sem jött vissza egyik sem.
A gyűrűk természetesen elkészültek. A vihar is megvárt mindent. Fektetés után fél órával robbant ki, és mosott el -szó szerint- mindent...

Kutyakeksz

Észrevettem, megtaláltam, kétszer is elolvastam, és tudtam, ha itt lesz a szarvasi nagymama, együtt megcsináljuk a lányokkal. Mármint Virág blogján a kutyakekszet. Így is lett. Talán nem lett annyira szép, mint az övéi, de kelendőnek kelendőek lettek. Még a cukorbeteg családtagok is kaphattak belőle, mert rájuk is gondol(tam)tunk. :) Szerencsére. Jó érzés volt. Készíteni is, illatot fogni is, kínálni is, adni is. Köszönöm a receptet és az ötletet, kedves Virág, ezúton is!

 

Ja, majd elfeledtem: mi franciadrazséval operáltunk a szemeknél, és apró ezüst-arany tortadekor-golyókkal a szeplőknél.

a drazsé, a pillangó és a flancos gyöngyök kék kupakos üvegcséje

 

a szeplős szekció

A "napocska" viszont Tipegő saját ötlete volt, és meg is kreálta, mire rájöttünk, mint magyaráz. Elképesztő babalélek :)

Tipegő napocskája