2012. augusztus 31., péntek

Az elmaradt Este

Megyek be tegnap reggel a lányok szobájába, "SzépJóReggeltKívánni", és rögvest nagyon szembetűnik a fényesség. Hunyorogva próbálok rájönni, miért van náluk hajnali 8 órakor ennyire világos. Megvan! Elfelejtettem este lehúzni a redőnyt! Mikor eme észrevételemnek hangot adok, Fecsegő melegen, szeretettel teli rámmosolyog az emeletes ágy tetejéről. Tipegő ellenben hirtelen felül, megbillenti fejecskéjét, néz bele a fénybe, majd így szól:
- Anya! Hát ma nem volt Este!-



Apa, építsünk Csodát!

Ezt kérte Tipegő a minap Apjától a homokozóban. "Építsünk!" - felelte Apja.
S hogy hogy kell "csodát építeni"? Megmutatom. Így:

Tipegő nekikezd

ez Tipegő "csodája"

ez pedig Apja "csodája"








2012. augusztus 29., szerda

A rajzolás nagymestere (?)

Tegnap történt. Apa ült a számítógép előtt, rajzolni tanító oldalt / kisfilmet keresett. Többféle verzió után egy dühös rovarnál kötött ki. Mire nekikezdett volna megrajzolni, a fürdésből érkező Fecsegő landolt a térdén. Jól megnézte, mit csinál Apja, majd -hosszú karja sokáig elér- simán kinyúlt jobbra, előhúzott a dossziéból egy üres lapot magának, vett egy tollat is, és nekilátott ő is megrajzolni a lényt, pont úgy, ahogy azt az imént Felmenőjétől látta.

itt a "dög"






Fecsegő alkot


a végeredmény

Első próbálkozása a látvány utáni rajzzal. Szerintünk zseniális.

Magas szőke férfi felemás cipőben

... helyett:  alacsony szőke kislány felemás papucsban:

"Má-is jövök vacsorázni, Anya!"


Szabad asszociáció

Éppen szokásos bicikli-útvonalunkon haladtunk, mikor az egyik házon irgalmatlan nagy beállványozás állta utunkat. Szigetelni kezdték kívülről, ezért a forgalmi rend borulása. Így néz ki a dolog:


 Tipegő megállt, majd alaposan felmérte, mit is lát. Lentről egészen fel, a magas égig. Majd tömören ennyit mondott:
- Anya! Kilátó!"

Csillámtetoválás

Ezen jár egy pár napja a fejem. Láttam belőle tekeredős-száras rózsaszálat, egzotikus focilabdásat, és tetszik. Úgy értem, van, amikor nagyon is mutatós tud lenni. Óvodai őszi vásáron ezzel előállni pediglen szerintem egész vad és ütős ötlet lenne talán (főleg, miután a lufiformázást -tervem ellenére- nem tanultam meg a nyáron...)
Még azt nem tudom, hogy hol szerezhetnék ilyent olcsón? Sok színt, jó ragasztóval, közepes mennyiségű sablonnal -lehet, hogy a vásárra már menne a dolog sablon nélkül is-, kevés pénzért.




Képek forrása ez.

Jól néznek ki, nem?

2012. augusztus 28., kedd

Méhcsípés 3. - megtoldás

Három hete -legalább- van, hogy írtam a méhcsípésről. Két hete meg annak van már, hogy a játszótéren egy számomra vadidegen kisfiút csípett meg egy méh hirtelen. Nem láttam, hogy történt, háttal voltam. Csak a fájdalmas feljajdulás késztetett odafigyelésre - gyanúsan ismerős volt a hanglejtés. 4 másik anyukával egyetemben sereglettem oda, és öntöttem nyakon a szúrt belbokát levendulával, mindenki őszinte döbbenetére. Míg a többi anyuka Fenistil-cseppeket emlegetett a riadt gyereknek és nagymamának, addig a dudor szépen lelohadt, a vörösség halvány rózsaszínbe ment át, és az anyukák hirtelen csendben voltak. A nagymama közben elmondta, hogy azon aggódott, hogy a kisfiú asztmás, és vajon okoz-e rohamot nála a csípés, vagy a tömény illóolaj-szag. Hát, egyik sem okozott rohamot. A gyerek 15 perc múlva saját lábán, saját szandáljában ment haza. Megnyugodva, békésen. A nagymama mosolygott. Nem tudom, borogatták-e utána a lábát (mert ezt is kérdezte a nagymama, hogy tegye-e?), de én nem tettem Fecsegőnél. Remélem, azóta is jól vannak mindketten. Mert nem találkoztam velük azóta. Talán meg sem ismerném őket :(.
Annyit tudok viszont -sajnálatos módon egy újabb, ámde apróbb csípést (Normafánál felkapott egy falevelet, majd visított, és eldobta. Azóta sem tudom, mi ült a levél alján...) követően-, hogy kb. 1 hétig volt jól látható a fullánk bemeneti helye, de semmilyen gondot nem okozott. Egy hét után egy erős viszketegségi rohamot követően az is eltűnt.
Fecsegő pedig igen meglepődött, amikor ma valahogy szóba került a hónap eleji csípése, és mondtam neki, hogy nem is egy volt, hanem kettő. Ez is jó hír, nem?

2012. augusztus 2., csütörtök

Méhcsípés - Illóolajok

Az előző bejegyzéshez igazodva úgy érzem, nagyon is idekívánkozik egy hasznos kis táblázat a különféle illóolajokról, és arról, hogy melyik milyen nyavalyára alkalmazható meglehetős hatékonysággal.
Nem nagyon találtam még ilyenféle összefoglalót a neten.
Ez, jelen esetben az Aromax nevű cég kiadványa, és véletlenül akadt a kezembe. Illetve, a sarki bioboltban kaptam, amikor rákérdeztem, mire is venne az ember lánya Levendula olajat?
Hát, most már tudom. Akkor és ott kicsit a Bazi nagy görög lagzi-ban éreztem magam, a Vindex-es jelenetben, hogy egész pontos legyek, de azóta nem si tartom olyannyira eltúlzottnak a dolgot. :))
Egyébként legalább ekkora szeretetnek örvendenek nálam a tavaszi nátha-korszak óta a Citrom és a Teafa olajok. Ha kolosszális orrdugulás lép fel, simán 10-10 cseppet mérek belőlük a párologtatónkba, és 5 perc után kapok (kapunk) is levegőt. Állítólag erős baktériumölő hatásúak mindketten.

Na, akkor itt a táblázat:


És a jótanácsok:


2012. augusztus 1., szerda

Méhcsípés

Fecsegőt szombat délután megcsípte egy méh. A közeli lakópark nyitott, füves parkjában ténfergett Bori barátnőjével, míg Tipegő Bori húgával, Orsival csatangolt egy kicsit másfelé. Mindkét trupp egyidős két lányból áll egyébként. Muris. (Le vagyunk maradva, a másik társaság bővebb egy majdnem 6 hónapos Zsófival :), aki előttünk hevert az utipokrócán és nem érdekelték a füvek...) No de vissza az eredeti történethez :))
Szóval fura egy idő volt, töppedt meleg, néhány felhőkupac a kék égen, ezeket megszégyenítő dörgéshalmok, és hétágra sütő nap. Jobb ötlet híján, észrevéve a frissen kibújt lóhere-virágokat, azt találtam mondani, hogy ha szednek egy-egy nagy kupacot belőle, mind a négy lánynak fonok egy gyűrűt (dörgések zavarkeltése okán csak rövid program...). Ezért kujtorogtak a fűben egyedül párosan. És ezenközben lépett rá egy szegény szárnyas mézgyűjtőre Fecsegő. Mindkét lány felsikított volt, és egyszerre kezdtek rohanni hozzánk vissza, egyformán baljós arccal. Eleinte vihogni volt kedvem, hogy mennyire egyformák. De látva, hogy Fecsegő tényleg nagyon ki van bukva, és már zokog, nem tettem. El nem tudtam képzelni, mi történhetett.
- Anyaaa!! Valami csíp! Megcsípett! Fáájjj! Szorít!! Jahhahajj! -
Akkor már kezdett derengeni nekünk, felnőtteknek a dolog. Fecsegőt azonnal az ölembe vettem, és már emelte is szegény a pórul járt talpat. A lúdtalpából még ott meredezett egy kis, barnás fullánk. (Kristálytiszta ügy - gondoltam- probléma eltalálva, ez darázscsípés. Aznap este óta tudom, hogy ha a fullánk letörik, és benne marad a csípés helyén, akkor az méhcsípés.) Gyorsan kihúztam a fullánkot. Megmutattam a lányoknak. Bori -anyai sugallatra- már nyújtotta is az ivóvizes palackját, hogy legyen mivel hűtenem a szúrást. Közben rettegve nézte, mi történik a barátnőjével. Még egyikőjüket se csípte meg se méh, se darázs. Meghatódtam. Nagyon.
De nekem sokkalta jobb ötletem volt. Lazán kihúztam a hátizsákom zippzárját, és elővettem egy üvegcse Levendula illóolajat. Alaposan megöntöztem vele Fecsegő egész fél lábfejét kétszer is, aztán vártunk. Biztos, ami biztos alapon előkotortam a másik zsebből még egy fiola Apis Mellifica (=Méhpempő) 15 CH nevű csodabogyót, és 5 golyóval megfejeltem a levendulát. Fecsegő szépen elszopogatta a bogyókat, és lassan megnyugodott. A kombó -mindenki csodálatára- remekül bevált. A csípés kipirosodott, a pír szétterült, a közepe halványsárga maradt, de szinte be sem dagadt.
Mire a lányok félig megettek egy kis zacskónyi kölesgolyót, a csípett láb is használhatóvá szelídült. A csípés helye még ma is látszik, de fél órával az esemény után elmúlt a fájdalom, a feszítés, minden-de-minden nyűg, és azóta sem jött vissza egyik sem.
A gyűrűk természetesen elkészültek. A vihar is megvárt mindent. Fektetés után fél órával robbant ki, és mosott el -szó szerint- mindent...



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...