Az elmaradt Este

Megyek be tegnap reggel a lányok szobájába, "SzépJóReggeltKívánni", és rögvest nagyon szembetűnik a fényesség. Hunyorogva próbálok rájönni, miért van náluk hajnali 8 órakor ennyire világos. Megvan! Elfelejtettem este lehúzni a redőnyt! Mikor eme észrevételemnek hangot adok, Fecsegő melegen, szeretettel teli rámmosolyog az emeletes ágy tetejéről. Tipegő ellenben hirtelen felül, megbillenti fejecskéjét, néz bele a fénybe, majd így szól:
- Anya! Hát ma nem volt Este!-

Apa, építsünk Csodát!

Ezt kérte Tipegő a minap Apjától a homokozóban. "Építsünk!" - felelte Apja.
S hogy hogy kell "csodát építeni"? Megmutatom. Így:

Tipegő nekikezd

ez Tipegő "csodája"

ez pedig Apja "csodája"

A rajzolás nagymestere (?)

Tegnap történt. Apa ült a számítógép előtt, rajzolni tanító oldalt / kisfilmet keresett. Többféle verzió után egy dühös rovarnál kötött ki. Mire nekikezdett volna megrajzolni, a fürdésből érkező Fecsegő landolt a térdén. Jól megnézte, mit csinál Apja, majd -hosszú karja sokáig elér- simán kinyúlt jobbra, előhúzott a dossziéból egy üres lapot magának, vett egy tollat is, és nekilátott ő is megrajzolni a lényt, pont úgy, ahogy azt az imént Felmenőjétől látta.

itt a "dög"

Fecsegő alkot

a végeredmény

Első próbálkozása a látvány utáni rajzzal. Szerintünk zseniális.

Magas szőke férfi felemás cipőben

... helyett:  alacsony szőke kislány felemás papucsban:

"Má-is jövök vacsorázni, Anya!"

Szabad asszociáció

Éppen szokásos bicikli-útvonalunkon haladtunk, mikor az egyik házon irgalmatlan nagy beállványozás állta utunkat. Szigetelni kezdték kívülről, ezért a forgalmi rend borulása. Így néz ki a dolog:

 Tipegő megállt, majd alaposan felmérte, mit is lát. Lentről egészen fel, a magas égig. Majd tömören ennyit mondott:
- Anya! Kilátó!"

Csillámtetoválás

Ezen jár egy pár napja a fejem. Láttam belőle tekeredős-száras rózsaszálat, egzotikus focilabdásat, és tetszik. Úgy értem, van, amikor nagyon is mutatós tud lenni. Óvodai őszi vásáron ezzel előállni pediglen szerintem egész vad és ütős ötlet lenne talán (főleg, miután a lufiformázást -tervem ellenére- nem tanultam meg a nyáron...)
Még azt nem tudom, hogy hol szerezhetnék ilyent olcsón? Sok színt, jó ragasztóval, közepes mennyiségű sablonnal -lehet, hogy a vásárra már menne a dolog sablon nélkül is-, kevés pénzért.

Képek forrása ez.

Jól néznek ki, nem?

Méhcsípés 3. - megtoldás

Három hete -legalább- van, hogy írtam a méhcsípésről. Két hete meg annak van már, hogy a játszótéren egy számomra vadidegen kisfiút csípett meg egy méh hirtelen. Nem láttam, hogy történt, háttal voltam. Csak a fájdalmas feljajdulás késztetett odafigyelésre - gyanúsan ismerős volt a hanglejtés. 4 másik anyukával egyetemben sereglettem oda, és öntöttem nyakon a szúrt belbokát levendulával, mindenki őszinte döbbenetére. Míg a többi anyuka Fenistil-cseppeket emlegetett a riadt gyereknek és nagymamának, addig a dudor szépen lelohadt, a vörösség halvány rózsaszínbe ment át, és az anyukák hirtelen csendben voltak. A nagymama közben elmondta, hogy azon aggódott, hogy a kisfiú asztmás, és vajon okoz-e rohamot nála a csípés, vagy a tömény illóolaj-szag. Hát, egyik sem okozott rohamot. A gyerek 15 perc múlva saját lábán, saját szandáljában ment haza. Megnyugodva, békésen. A nagymama mosolygott. Nem tudom, borogatták-e utána a lábát (mert ezt is kérdezte a nagymama, hogy tegye-e?), de én nem tettem Fecsegőnél. Remélem, azóta is jól vannak mindketten. Mert nem találkoztam velük azóta. Talán meg sem ismerném őket :(.
Annyit tudok viszont -sajnálatos módon egy újabb, ámde apróbb csípést (Normafánál felkapott egy falevelet, majd visított, és eldobta. Azóta sem tudom, mi ült a levél alján...) követően-, hogy kb. 1 hétig volt jól látható a fullánk bemeneti helye, de semmilyen gondot nem okozott. Egy hét után egy erős viszketegségi rohamot követően az is eltűnt.
Fecsegő pedig igen meglepődött, amikor ma valahogy szóba került a hónap eleji csípése, és mondtam neki, hogy nem is egy volt, hanem kettő. Ez is jó hír, nem?