Idei húsvéti kedvenc képem

Csak mert végre letöltöttem a telefonomról. És csak mert már nagyon régen idekívánkozik ez a pár kép :)

A képeket a Velencei tó déli partján, Velencefürdőn, egy ház garázsbejáró előtt készítettem.

A mi hóemberünk

Van annak már egy hónapja, hogy Somodi Eszternél hóemberes 5leteket bogarászgattam. Majdnem mindegyik tetszett közülük. A legjobban mégis ez ragadta meg a fantáziám:

Olvastam én holmi hóember_kit nevű cuccokról is, de hó híján nem készült -idén- belőlük saját prototípus.
A hirtelen jött nagy jó aztán az eddig fellelhető ágakat és kavicsokat is alaposan elfedte, ezért még szeme sincs a jóembernek mifelénk.
Ez a tény sem szegte kedvünk, és -szerencsére- a rohamosan gyarapodó hómennyiséggel egyenlő mértékben növekedett alkotókedvünk is. Építettünk tehát nagy hóembert Apa kedvéért. Még nagyobb hóembert Fecsegő kedvéért. Hónyulat Tipegő kedvéért. Hatalmasat hógolyóztunk. Fecsegő és Apa csináltak hóangyalt is. Én meg háromszori nekifutással még a sötétség teljes beállta előtt egy perccel befejeztem a fejenálló hóembert, hogy a saját kedvemre is tegyek, és hogy kacajra fakasszam a parkban kézenfogva andalgó, és hóembert építeni vágyó, ámde mégis meglehetősen szégyenlős ifjú párok némelyikét... Sajnos azt kell higgyem, nem a hóember szépsége, hanem a folyton szétrepedő feje késztette vihogásra őket...

 

 Sebaj, legközelebb  még szebb lesz :)