Tegnapelőtt zsúrban voltak a lányok. Ugyanott. Együtt. Fecsegő csoporttársáéknál, ahol szintén két lány alkot egy "királylány-képzőt", édesanyjuk kedves szavaival élve :). Ebbe a zsúrba csak és csupa lányokat hívtak meg. Köztük Tipegőt is.
Én egy hétig azt hittem, Tipegő lesz legkisebb. Rágódtam is eleget, hogy legyek-e annyira bátor, hogy nem maradok velük. Kár volt.. Ők már nagyok -legalábbis ehhez-, el kéne hinnem végre.
Másrészt meg úgy adódott, hogy jött még egy parányi kishúg, aki a leggyorsabb beépülő lett. Mindenki legnagyobb gyönyörűségére, és édesanyja legnagyobb csodálkozására..Ő vette le először a cipőcskéit, és ő tűnt el a gyerekszoba játékosdobozaiban is legelőször... Mire értük mentünk, senkit sem ismertünk meg. Királylányok, tündérek és pillangók hada fogadott minket, talpig csillogó sminkben. Hát igen, mondták, hogy királylányképző :))
Na szóval, vissza a történethez:
Úgy jöttünk el tegnap este a zsúrból, hogy mindkét lánynak fülig ért a szája. Tipegő csak mosolygott, Fecsegő viszont mesélt is:
- Jó volt a zsúr, Fecsegő?
- Igen.
- Jobb volt, mint a Tied?
- Igen, Anya. Sokkal jobb. Mert tudod, itt sokkal jobbak voltak a feladatok, mint nálunk. Sokkal jobban figyelt a dolgokra minden gyerek, és a felnőttek sokkal ügyesebbek voltak, mint Ti, Anya. Sokkal jobb volt a torta, a pogácsa, az innivaló, az ajándékok és még a hely is sokkal levegősebb és nagyobb volt, mint nálunk, úgyhogy jövőre én is éppen ilyen születésnapi zsúrt szeretnék kérni. Legyél szíves megoldani, kéééérlek!!
- Huhh.. Igen, Fecsegő. Rajta leszek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése