Azt hittem, az előzőt nem lehet überelni, legalábbis ma már nem. Hát de.
Fekvés előtt vagyunk, pelusozom, kenegetem, miközben őladysége egy műanyag dobókoronggal bíbelődik hanyattfektében. Hirtelen felkacag, majd így szól:
- Letyetye - lutyutyú! Letyetye - rutyutyúú! Lrjetyetye-lrjutyutyú! -
És dől a kacagástól fektében is jobbra-balra.
Hogy ezt is kitől hallhatta?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése