Ragyogó napsütés, langymeleg, tavaszias fuvallatok, valamint a teljesen befagyottnak tűnő tó jegén elég esetlenül csúszkáló kacsák vártak minket. A föld mindenütt tocsogott és locsogott -Tipegő nagy örömére-, így toronyiránt vágtatott le velem a tópartra. Igen, mi is esetlenül csúszkáltunk. Igen, biztosan röhögtek rajtunk a kacsák (is). Hosszan lékhorgásztunk két, majd' három méter hosszú, száraz nádszállal a tóban, néztük a bokorkban ugráló verebeket, majd udvariasan köszöntünk a kacsáknak, és visszaevickéltünk a vonatállomásra. Felszálltunk az érkező szerelvényre, és hazadöcögtünk. Ebédidőre itthon voltunk, jókora adag kakaóval öblítettük a vándorlást, majd Tipegő mosolyogva magához ölelte elmaradhatatlan alvóbarátait, és szunyókálni tért.
Szép délelőtt volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése